Tarka levelű erdős domb kanyarog
Elnyújtózva füves puszta tájba hajol.
Az égi fedőre madárfelhőt festett.
Sötét felleg, fényszájával rám nevet.
Tihanynak hangja kiállt a távolba.
Agtelek szájában mészköves foga.
Te hegyek közt rejtőző kis hazám.
Magyar lányod szeretve gondol rád.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése